Hond�

"/Egy/ j� kuty�nak, hal�la ut�n, a legjobb helye a gazd�ja sz�v�ben van."
Ben Hur Lampman

Hond� az �vek alatt meg�regedett. Az utols� t�l is megtette a mag��t. A
marad�k tavaszi h� elolvadt, a ny�ri vir�gok kiny�ltak, �s mi tudtuk, hogy
Hond� sz�m�ra ez az utols� �vszak.
�reg, fekete labradorunk h�rom napja k�ptelen volt felj�nni a teraszra. Egy fa
alatt, az �rnyas f�ben szundik�lt, ahova levitt�k a sz�nyeg�t, �s azon pihent.
Az �nt�ttvas tepsi, amely - ami�ta az eszemet tudom az etet� t�lk�ja volt -
mellette hevert. Azon a reggelen azonban meg sem pr�b�lta felemelni a fej�t.
Nem ivott �s nem evett.
Hond�t utols� napjaiban mindenki k�nyeztette.
A pajt�b�l levittem a kef�j�t, �s le�ltem mell� a f�be. M�g nem vedlette le
teljesen t�li bund�j�t. �sz, poros sz�re csom�kban hullott. Besz�ltem hozz�,
�s �gy tettem, mintha �rtene engem, fej�t a kezemben tartva megpusziltam a
homlok�t. Megemeltem egyik mancs�t, �s gyeng�den meg�rintettem meg�rintettem
repedezett, kem�ny tappancs�t. Sz�r�t gyeng�den v�gigkef�ltem, majd kih�ztam a
sz�lakat a kef�b�l, �s sz�lnek eresztettem. A sz�l belekapott, �s elf�jta a
csom�t t�l a kocsifelj�r�n eg�szen a magas f�ig.
Az elm�lt �vek sz�nes eml�kk�pei jutottak eszembe - amikor Hond� k�t napig
�rk�d�tt az el�ls� udvarban v�rva, hogy f�rjem haza�rkezzen az erd�t�zzel
v�vott harc�b�l; vagy amikor l�nyom Sarah �s a kutya egy�tt aludtak, mint az
egyazon f�r�l sz�rmaz� levelek; az az eset amikor Matt, a fiam �s Hond� egy�tt
j�tszottak a sek�ly pocsoly�ban cs�sz�s ebihalakra vad�szva.
A mi kapcsolatunkr�l is gondolkoztam. A kiskutya jutott eszembe, melyet egykor
a karomban ringattam, amely megtan�tott k�vetni az �zek nyom�t, figyelni a
v�r�s fark� s�lyom hangj�t, �s �lvezni a zs�lya illat�t a zizeg� sz�lben.
Neki k�sz�nhetem, hogy megtanultam �rt�kelni a frissen �sott f�ld, a nyirkos
gy�kerek �s az el�zott, bogarakkal teli, �l� fa illat�t.
Eleredt az es�. �ri�si cseppek hullottak az ablakp�rk�nyra, a f�k leveleire �s
Hond�ra is, de � nem mozdult, csup�n pislogott a szem�vel. Ism�t lementem a
pajt�ba, ahol tal�ltam egy r�gi l�pokr�cot, azt r�ter�tettem, mire �
megcs�v�lta a fark�t, �s ism�t pislogott n�h�nyat. Mark seg�tett nekem levinni
a kerti asztalt a gyepre, melyet azut�n mened�k gyan�nt �vatosan Hond� f�l�
helyezt�k.
- Nem kellene bevinn�nk? - k�rdeztem Markot.
- Azt hiszem - v�laszolta f�rjem - most ott van, ahol lenni szeretne.
K�s�bb, amikor kin�ztem az ablakon, �s az es� m�r el�llt, l�ttam, hogy Mark a
kutya mellett �l, a f�ben.
A takar� gyeng�n mozgott, ahogy Hond� a fark�t cs�v�lta. Mark keze Hond� fej�n
pihent, �s vakargatta a kutya f�le m�g�tti �rz�keny ter�letet. �ltek ott - egy
ember �s egy kutya; a legjobb bar�tok.
Matt �s Sarah Hond� mellett �cs�rg�tt eg�sz nap. Matt lefek�dt mell�, m�g
Sarah megemelte a takar�t, �s simogatta a kuty�t.
Este Hond� b�k�sen aludt a takar� alatt, amely a feje kiv�tel�vel eg�sz test�t
bebor�totta.
M�r mindannyian elk�sz�nt�nk t�le, k�nnyeink is elapadtak.
Sz�r� f�jdalom mardosott bel�lr�l, b�n�snek �reztem magam, hiszen tal�n be
kellett volna hozni, hogy az �gyunkban alhasson, �m valahogy m�gsem b�rtuk
r�venni magunkat, hogy bez�rjuk a n�gy fal k�z�, �s elrejts�k szeme el�l a
csillagok ragyog�s�t. Azt akartuk, hogy a holdsug�r vezesse el �t a
mennyorsz�gba, �s a t�csk�k ringass�k �r�k �lomba.
Elj�tt a hajnal. Harmatcseppek �ltek a f�sz�lak �lein. A nedves f�ben
kuporogtam h�l�ingben, mik�zben Hond� az utols�kat l�legezte. Er�s mellkas�ra
helyeztem a fejem, �s hallgattam, ahogy h�s�ges sz�ve megsz�nt dobogni.
Utolj�ra �reztem megszokott illat�t. Amikor felkelt a nap, �s a v�r�sbegyek,
valamint a rig�k abbahagyt�k reggeli �nek�ket, v�gleg letakartam Hond� test�t,
�s bementem a h�zba.
K�s�bb eltemett�k.
- Anya, szeretn�k szedni neki n�h�ny sz�l vir�got - mondta Sarah, �s
elszaladt, hogy keressen valami sz�p vadvir�got. Matt egy �gat akart keresni
kedvenc�nek.
- J� lenne, ha eltemetn�nk vele egy�tt? - k�rdezte.
- Igen, Matt - v�laszolt Mark elcsukl� hangon. - Nagyon j� �tlet.
Sarah k�zben pitypangokkal, n�h�ny hossz� lila csillagvir�ggal, k�t sz�l
harangvir�ggal �s v�r�s vir�g� l�her�kkel t�rt vissza.
- Hogy tetszenek, anya? Ezek voltak a legszebbek azok k�z�l, amelyeket
tal�ltam.
Matt meg�rkezett egy hossz�, sima �ggal.
- Ez t�k�letes - b�lintott Mark.
mind a n�gyen k�rbe�lltuk Hond� s�rj�t, megfogtuk egym�s kez�t, �s hangosan
elmondtunk egy r�vid im�t.
Egy nagy, neh�z k�vet helyezt�nk a s�rra, �s Sarah berakta megmaradt vir�gait
a k� pereme al�.
Egym�st �t�lelve indultunk hazafel�, gondolatainkba m�lyedve. Amint elhagytuk
a mez� sz�l�t, Mark lelass�totta l�pteit, �s visszaforduld. m�ly, sz�vet t�p�
zokog�s t�rt ki a kem�ny f�rfib�l. l�ttam m�r kor�bban is k�nnyezni, ez volt a
m�sodik eset, hogy ennyire gy�tr�d�tt.

Egy k�s� d�lut�n, amikor k�d bor�totta a farmot �s sem Mark sem pedig a
gyerekek nem voltak otthon, elj�tt az ideje, hogy elv�gezzek n�h�ny apr�
munk�t a h�z k�r�l. Elindultam a s�v�ny ment�n a legel�re, hogy betereljem a
birk�kat. mint a juh�sz a ny�j�t, �gy vezette hangom a birk�kat a k�d�n �t
eg�szen addig, m�g a pajta �rny�ka, mint egyfajta kik�t� a viharban, el� nem
t�nt a sz�rkes�gb�l. Miut�n a birk�kat �ps�gben a kar�mba tereltem,
megk�nnyebb�lten indultam el az �sv�nyen visszafel�. Mik�zben a k�dben
botork�ltam, v�rtam Hond� h�tha elsuhan mellettem; �r�ltem volna, ha velem
lenne.
�szt�n�sen kiny�jtottam a kezem, hogy megsimogassam selymes feketes�g�t, de
semmi nem volt, amit meg�rinthettem, csak a sz�rke szomor�s�g volt velem.
Azut�n eleinte csak halkan hallottam magamam, ahogyan �t h�vom - magas v�kony
hang� zokog�s lebegett a mez� felett a k�dben.
- Hoooonnnnddd���.
A hegy egy pillanatra felfogta a hangom, majd visszaverte fel�m -
k�nnyedebben, r�szben elnyelve. �s ekkor valahonnan a sz�ntelen t�volb�l egy
pr�rifarkas v�laszolt.

Page Lambert

[Forr�s: Marty Becker, Jack Canfield, Mark Victor Hansen, Carol Kline: �jabb
meghat� �llatt�rt�netek]